Meggyorsíthatja a betegségek diagnosztizálását az új magyar fejlesztés (Hungarian)

A környezetkímélő hematológiai eszközökkel hamarabb kezdődhetnek meg a kezelések

Budapest, 2020. május 20. – A NORMA Instruments Zrt. a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása” pályázati felhívásán 456,14 millió forint állami támogatást nyert. Az összeget a vállalat a mintavétel helyén közvetlenül alkalmazható, kisméretű és környezetkímélő, fejlesztésére és piaci bevezetésére fordítja, aminek összköltsége 783,24 millió forint.

A vörösvértestek érésének utolsó előtti szakasza, azaz a retikulocyták elemzése többek közt a daganatos betegségek, a leukémia, egyes immunbetegségek, vérszegénység esetén nélkülözhetetlen. A vérminták esetében a minőségi eredmények érdekében azonban fontos, hogy minél hamarabb megtörténhessen a labordiagnosztikai mérés. A Norma Instruments fejlesztései lehetővé teszik, hogy a mintákat ne csak a laboratóriumokban, hanem szállítás nélkül, a helyszínen elemezzék. Így a tervezett, kis méretű, retikulocyta-mérésre is alkalmas készülék leegyszerűsíti és meggyorsítja majd a vizsgálatok folyamatát, elősegíti a hatékony szűrést és lerövidíti az időt a kezelés kezdetéig. Ezen kívül, a kis mintamennyiséggel működő eszköz lehetőséget ad szaktudást nem igénylő, ujjbegyes mintavételre is, amely technológia humán területen időskorúak és kisgyermekek (elsősorban az újszülöttek) gyógyászatában, illetve az állatgyógyászatban a kisállatok vizsgálata során egyaránt előnyt jelent.

A pályázati összegnek köszönhetően egy olyan, retikulocyták mérésére is alkalmas termék fejlesztésére kerül sor, amely a vállalat 7 szabadalommal rendelkező, hazai fejlesztésű, Norma Icon 5 hematológiai elemző készülékére épül. Ez a világon a legkisebb méretű ilyen eszköz és a vérmintaszükséglete, valamint az elemzésekhez szükséges vegyszerfogyasztása is töredéke a hasonló modellekhez képest. A retikulocyta-méréshez a lézeres mérőfej prototípusát és a méréstechnológiát a vállalat már egy korábbi pályázat eredményeképpen megalkotta, így ezt most a piaci bevezetés indokolta fejlesztések és a prototípus legyártása követi.

„A retikulocyták mérésére alkalmas készülékünk fejlesztésével és bevezetésével széleskörű piaci igényt elégítünk ki gyors, környezettudatos és kompakt megoldásunknak köszönhetően, amely a sürgősségi és intenzív betegellátás, valamint a mentés területén is alkalmazható” – fogalmazott Horváth Gergely Domonkos, a Norma Instruments Zrt. vezérigazgatója.

Átadták a 2018. évi Innovációs Nagydíjakat

MTI

A múlt évben elért kiemelkedő műszaki, gazdasági innovációs teljesítmény elismeréseként átadták a pályázaton elnyerhető 2018. évi Innovációs Nagydíj elismeréseket csütörtökön a Parlamentben.

A 2018. évi Innovációs Nagydíjat az Omixon Biocomputing Kft. kapta az újgenerációs transzplantációs genetikai teszt fejlesztéséért, globális piaci bevezetéséért. A díjátadón Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ünnepi beszédében kiemelte, hogy fontos feladat megtalálni és beindítani a fenntartható fejlődés motorját jelentő kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenységet.

Hozzátette, a magyar kormány számos lépést tett, és tesz annak érdekében, hogy a globális kihívásokhoz alkalmazkodó, az ország versenyképességét növelő innovációs ökoszisztémát hozzon létre.

A miniszter szerint:

  • meg kell erősíteni a hazai kis- és középvállalkozásokat,
  • növelni kell a termelékenységüket,
  • be kell lépnünk a digitalizáció korszakába,
  • önálló, új termékekkel, szolgáltatásokkal kell megjelenni a belföldi és a nemzetközi piacokon egyaránt,
  • el kell érni, hogy javuljon a magyar tulajdonú kkv-k alacsony innovációs teljesítménye,
  • továbbá a gyakorlatban hasznosuljanak az állami kutatóhelyek, felsőoktatási intézmények kutatási eredményei, és erősödjön az együttműködés a kutatás-fejlesztés, innováció szereplői között.

Závodszky Péter, a Magyar Innovációs Alapítvány elnöke köszöntőjében kiemelte, az innovációs díjasok példája mutatja, hogy lehet Magyarországon versenyképes, gazdasági hasznot hozó tevékenységet folytatni.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2018. évi Ipari Innovációs Díját a FUX Zrt. kapta az extrém üzemi körülményekre tervezett nagyfeszültségű távvezeték fejlesztéséért és gyártásáért. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2018. évi Informatikai Innovációs Díját a Sanatmetal Kft.-nak adták a WIWE szívdiagnosztikai eszközért.


Palkovics László  FORRÁS: ORIGO

Palkovics László FORRÁS: ORIGO

Az Agrárminisztérium 2018. évi Agrár Innovációs Díjában az MTA Agrártudományi Kutatóközpont részesült az új típusú bőtermő martonvásári búzafajtákkal megvalósított innovációért. Az Agrárminisztérium 2018. évi Környezetvédelmi Innovációs Díjában a Norma Instruments Zrt. részesült az Icon hematológiai termékcsaládért.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2018. évi Innovációs Díját kapta a Teqball Kft. a Teqball Smart kis helyigényű multifunkciós sporteszközért.

Először adták át a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal “Alapkutatástól a Piacig˝ Innovációs Díjat, amelyet a Mirrotron Kft. kapott a neutronspektroszkópia kifejlesztéséért, alkalmazásáért a tudományban és az iparban.

A Magyar Innovációs Szövetség 2018. évi Startup Innovációs Díját kapta a Webshippy kiszervezett logisztika szolgáltatásért, amelyet az online kereskedelemben használnak. A díjakon kívüli a bíráló bizottság további négy innovációnak kiemelt elismerést adott.

A díjazottakat köszöntötte Bogsch Erik, a 2017. évi Innovációs Nagydíj elismerést elnyerő Richter Gedeon Nyrt. igazgatóságának elnöke, hangsúlyozta, a kutatás-fejlesztésre fordított forrás az ország és a vállalat számára egyaránt megtérül.

A díjat 1992-ben alapító Magyar Innovációs Szövetség közölte, a 2018. évi pályázatra 43 pályamű érkezett, ezekből a zsűri 40-et minősített megvalósult sikeres és eredményes innovációnak.

A pályázati adatok szerint a 40 megvalósult innovációs teljesítmény révén a vállalkozások több mint 15 milliárd forint többleteredményt értek el, az árcsökkentő hatás, a környezeti terhelés csökkentése nyomán további több 10 milliárd forint társadalmi haszon keletkezett.

A Magyar Innovációs Alapítvány 1993-ban hirdette meg először az Innovációs Nagydíj Pályázatot az 1992. évi teljesítmény elismerésére, a 2017-ig kiírt huszonhat pályázati felhívásra 1186 pályamű érkezett, ebből 1028-at megvalósult sikeres innovációnak ítélte a zsűri, közülük 202 kapott innovációs díjat.

Source: https://www.origo.hu/gazdasag/20190328-innovacio-nagydij-elismereseket-adtak-at.html

Quick and gentle, on the spot blood test at the pediatric clinic

From now on pediatricians in Budakalász are using a unique hematology analyzer from Hungary. The device provides immediate and accurate results in one minute using only a few drops of blood. As a result, in most cases, it now won’t be necessary to take children to a nearby hospital for blood sample collection from their vein.

The purchase of the device was initiated by the local pediatricians, by Dr. Tordas Dániel, Dr. Dalloul Hicham and Dr. Németh Márta, and was sponsored by Mayor Rogán László.

Mayor Rogán László said, he found this initiative important because the device enables quick, gentle and effective blood examination of children, thus he ensured the 1,4-million-forint purchase from local municipal sources.

“The device is primarily used to diagnose bacterial infections and viruses, in addition for detecting anemia, blood disorders, thrombocytopenia and immunodeficiencies. Furthermore, in case of existence symptoms, the device can help to identify surgical problems (just as appendicitis), diagnosing malnutrition or to track side-effects caused by the treatment of various serious autoimmune diseases.” – local pediatricians said. The device is also unique as it was never used before in Hungary while providing primary care.

A so-called CRP instrument is used in some places to detect infections caused by viruses and infections, but these devices can only identify pathogens with a 70% accuracy. This new hematology device measures with a more precise, over 90% accuracy. More than 2000 analyzers have been sold worldwide, while in Hungary, Budakalász is the first to purchase this device. The device was envisioned and designed by Hungarian engineers, and the manufacturing and development also happens nearby, in Budapest’s 3rd district.

The representative of the manufacturer, Mr. Végh András told that the device can differentiate three types of white blood cells, which are the Lymphocytes, Monocytes and Granulocytes. Furthermore, the device can measure 22 parameters in total, including red blood cells, thrombocytes and hemoglobin. These parameters are essential for diagnosis and greatly help doctors to find the right kind of treatment.

Pediatricians also said that the device has a significant role in those cases when children would be subject to long journeys, long awaits and unpleasantness of taking blood samples from their veins. There are also some cases when it is too late to make therapeutic decisions if the results arrive the day after taking the blood samples. Doctors now can immediately start medication based on precise results. This levels up patient safety and the standards of treatments.

It is important to note that parents don’t have to pay for the analysis. The device is purchased by the local municipality and obtaining the necessary indicators for operation is done by doctors. In case when full laboratory test is needed (e.g. measuring liver or kidney functions, ions, blood lipids) venous blood sample collection is necessary. (These devices cost more than tens of million forints.)

The device can also be used by general practitioners, however chronic illnesses in adult consulting usually require taking a full blood test.

Source (orginal text in hungarian):
https://www.budakalasz.hu/gyors-es-kimeletes-verkepelemzes-helyben-a-gyermekorvosi-rendeloben/?fbclid=IwAR35jJEnU8AD3WezRRmvAPOVnRhYPwVydix9IXyQRnHtdq-LYp69t1-RYOA

WEIL JEDE SEKUNDE ZÄHLT – Rollende Super-Klinik für Schlaganfall-Patienten (German)


Der Computertomograph erstellt 25 Schichtbilder vom Kopf des Patienten. Zudem können Gefäßaufnahmen mit Kontrastmittel angefertigt werden.
Foto: Charles Yunck

Der Computertomograph erstellt 25 Schichtbilder vom Kopf des Patienten.
Zudem können Gefäßaufnahmen mit Kontrastmittel angefertigt werden.
Foto: Charles Yunck

von: BIRGIT BÜRKNER

Sie sehen plötzlich Doppelbilder, haben Sprachstörungen, ein Arm und ein Bein sind taub. Ein Schlaganfall!

Von nun an sterben pro Minute 1,9 Millionen Nervenzellen ab, 714 Kilometer Nervenfasern (Strecke Berlin – Venedig) gehen zugrunde. Berlins neue rollende 250 PS starke Super-Schlaganfall-Klinik kann den Prozess schnell stoppen. Weil jede Sekunde zählt!

Seit Mittwoch ist das Stroke-Einsatz-Mobil (STEMO, stroke engl. für Schlaganfall) am Unfallkrankenhaus Berlin (UKB) in Marzahn stationiert. Es erreicht im Bedarfsfall 1,2 Millionen Berliner in den östlichen Bezirken (Marzahn-Hellersdorf, Lichtenberg, Treptow-Köpenick, Pankow).

Das neue Stroke- Einsatz-Mobil kostet eine Million Euro, die Kosten trägt Berlin.
Foto: Charles Yunck

Das weltweit erste STEMO steht seit 2011 in einer Wache in Wilmersdorf, deckt bereits Charlottenburg-Wilmersdorf, Steglitz-Zehlendorf, Teile von Schöneberg und Spandau ab. Noch in diesem Jahr soll ein drittes Mobil hinzukommen.

„Wir prüfen momentan den besten Standort“, so Feuerwehrchef Wilfried Gräfling. Sowie ein viertes als Reserve.

„30 Prozent der Betroffenen erleiden bleibende Behinderungen, bis zu 30 Prozent versterben. Je schneller das verschlossene Gefäß wieder geöffnet wird, desto geringer fallen die Schäden aus“, sagt Dr. Ingo Schmehl (49), Chef-Neurologe des UKB.

Über Monitore können zugeschaltete Ärzte Ratschläge zur Behandlung geben.
Foto: Charles Yunck
Der Defibrillator überwacht Herzströme, Blutsauerstoffgehalt und Blutdruck. Er löst bei Kammerimmern einen Elektroschock au.
Foto: Charles Yunck

Die Zeit bis zur hirn- und lebensrettenden Behandlung verkürzt sich mit dem Schlaganfall-Mobil um durchschnittlich 30 Minuten. Es ist mit Computertomographen, Labor, Kamera und Monitoren ausgestattet.

„Direkt im Auto können wir sehen, ob ein Blutgefäß verstopft oder gerissen ist“, sagt Dr. Matthias Wendt (40), Neurologe und Notfallmediziner des Schlaganfall-Mobils.

Auf dem CT- Monitor sieht der medizinisch- technische Röntgenassistent die aufgenommenen CT-Bilder, sendet sie dem diensthabenden Röntgenarzt im UKB.
Foto: Charles Yunck

Ein Röntgenassistent sendet Schichtbilder vom Kopf des Patienten an den diensthabenden Röntgenarzt im UKB, der den Ort des Verschlusses lokalisiert. „Bei einer Verstopfung leiten wir gerinnsellösende Medikamente ein“, so Wendt. Zeitgleich können weitere Experten per Kamera und Monitor hinzugeschaltet werden.

„Wir erhoffen uns durch das neue STEMO weniger Behinderungen und bessere Überlebens-chancen für Patienten“, sagt Heinrich Audebert (49), Professor des Charité-Zentrums für Schlaganfallforschung.

Zusammen mit UKB-Chef Axel Ekkernkamp (59) und Feuerwehrchef Gräfling stellte er das Projekt STEMO II auf die Beine. Ekkernkamp: „Es ist die Erfüllung eines Traums.“

Der sogenannte Perfusor ist eine Spritzenpumpe, mit der dem Patienten über einen bestimmten Zeitraum hinweg Medikamente injiziert werden.
Foto: Charles Yunck
In den Wänden des Wagens liegt eine zwei Millimeter dicke Bleischicht, damit keine Röntgenstrahlung nach außen tritt.
Foto: Charles Yunck
Im Laborgerät im vorderen Teil des Wagens wird das Blut des Patienten untersucht.
Foto: Charles Yunck
Das mobile maschinelle Beatmungsgerät kommt zum Einsatz, wenn ein Patient nicht mehr in der Lage ist, selbst zu atmen.
Foto: Charles Yunck


Source: http://www.bild.de/regional/berlin/schlaganfall/rollende-super-klinik-fuer-schlaganfall-patienten-50763430.bild.html

Kamaraonline.hu – Ladoméry Tamás: Egy csepp vérből mi vérképet is tudunk adni (Hungarian)

Európában vannak a legnagyobb piacaink, de Dél-Amerikában és Ausztráliában is hatalmasak a lehetőségek – mondja Ladoméry Tamás, a Norma Instruments vezérigazgatója. A vérelemző rendszerek fejlesztésével és gyártásával foglalkozó cég vezetője szerint további évi egymillió euróra lenne szükségük a fejlesztéshez.

A cég csillaghegyi bázisán a belépőt a falon függő fénykép fogadja. Rajta a csapat, a kollégák, akik minimum 400 évnyi tapasztalattal rendelkeznek. Ladoméry Tamás irodájában így szinte adja magát az első kérdés.

– Mikor jött el a pillanat, amikor – ahogy Ön fogalmaz – 400 év tapasztalatával úgy döntöttek, hogy elkezdik a vállalkozást?

– Ott kezdem, hogy 1989-ben alapítottuk a vérdiagnosztikai készülékek gyártásával foglalkozó Diatront, majd 2005-ben eladtuk. Ekkor ötéves moratóriumot írtunk alá, amelyben vállaltuk, hogy hasonló tevékenységre nem hozunk létre vállalatot. Hat évvel később ismét összejött a régi csapat. Találkoztunk, beszélgettünk, s úgy gondoltuk, hogy érdemes közösen folytatnunk azt, amit szeretünk, és amihez értünk. Természetesen nem pont ugyanazt akartuk csinálni, mint korábban, hiszen hat év alatt sok minden változott, formálódott a piac is. Gyakorlatilag 2011 végén döntöttünk a Norma megalapításáról, és 2012-ben hozzáfogtunk a munkához.

– Piaci szempontokból talán még jól is jött az öt-hat év „szünet”.

– Én is így látom.

– Melyek voltak az első lépések?

– Önmagában egy jó ötlet nem elég ahhoz, hogy azonnal jelentkezzen befektető. Induláskor a saját pénzünket invesztáltuk a cégbe, a forrásokat szinte kizárólag kutatásra és fejlesztésre fordítottuk.

– Mennyi időbe telt, amíg külső befektetésre is alkalmasnak találták a projektet?

– A folyamat majdnem egy évet vett igénybe.

– Hosszú procedúra volt a tárgyalássorozat a kockázati tőkéssel?

– Hiába van valakinek a világ legjobb ötlete, egy befektető mindig azt nézi, hogy a legkisebb, lehetőség szerint a nullához közelítő kockázata legyen. Természetesen most, amikor már a piacon lévő, bevezetett terméket tudunk felmutatni, sokkal könnyebb befektetőt találni. Igaz, teljesen más az árazás is. Egy startup a kezdéskor a tudását adja el, mondván, higgyetek nekem, meg tudom csinálni, jó üzlet lesz nektek is!

– Már induláskor azt a célt tűzték ki, hogy a világpiacon 4-5 százalékos legyen a részesedésük?

– A piac 50 százalékát egy nagy multinacionális japán cég fedi le. A többin 30-35 gyártó cég és több tucat OEM forgalmazó osztozik. Célunk, hogy a világpiacon 2-3 százalékot érjünk el, ami nagyságrendileg 3 ezer készüléket jelent évente.

– Mennyi időn belül tudják ezt elérni?

– Biztonsággal három év kell hozzá. Vannak ugyanis folyamatok, amelyeket nem tudunk felgyorsítani. Például országonként változik, hogy mennyi idő szükséges egy orvostechnikai eszköz bevizsgáltatására. Van ahol ez másfél év, van, ahol kevesebb. Az is országfüggő, hogy miként lehet felépíteni a piacot. Egy komoly, nagy partnerrel több, mint félév megy el, amíg szerződést lehet kötni. Ami pedig a gyártást illeti, úgy képzelje el a készülékünket, hogy van benne ezer alkatrész. Ennek felét amerikai, japán, német, svájci alvállalkozók állítják elő, a másik felét pedig a piacon vásároljuk meg. Hónapokra előre meg kell rendelnünk a szükséges mennyiséget. Ha jelentősen növekedne a termék iránti igény, az hosszabb ideig tartó tervezési és rendelési fázist jelentene.

– A terméket nyilván folyamatosan fejleszteni kell.

– Természetesen. A fejlesztésnek legfeljebb a rendelkezésre álló források szabnak határt. Több pénzből évente akár két-három új termékkel is piacra léphetnénk egy nagyobb fejlesztői csapattal. Most hozzávetőlegesen ötvenen dolgozunk.

– Mennyi friss tőkére lenne szükségük?

– Az a kérdés, hogy mi a cél. Ha van 10 ezer forintom, abból is tudok kirándulni, és ha van 100 ezrem vagy 1 millióm, akkor abból is. Kisebb és nagyobb összegből is tudok pozitív élményeket szerezni. A cégnél addig „nyújtózkodunk”, amíg a takarónk ér. Ha csak fejlesztésre fordíthatóan évi egymillió eurót kapnánk, akkor nagyon komoly dolgokat érhetnénk el. Ez a történet azonban pillanatnyilag nem erről szól. Ismerek olyan céget, persze nem magyart, amelyik hasonló területen dolgozva naponta egymillió dollárt költ fejlesztésre. Egyelőre még ők sem tudtak átütő eredményt elérni például a Point of Care piacon.

– Mi a fejlesztés iránya?

– Egy csepp vérből vagyunk képesek elemezni, ennél kevesebbet már nem lehet és nem is kell levenni. Ezért a cél: új paramétereket kell meghatározni, illetve olyan alkalmazási irányokat kell találni, amilyenek még nincsenek a piacon.

– Mitől jobbak a Norma termékei a konkurensekénél?

– A méréstechnikát nem nagyon tudjuk megváltoztatni, az orvosok és laboratóriumok számára ez standard. Új módszer bevezetése évtizedekbe telne, vagyis ez nem járható út. Mi a méréstechnika megvalósítását „forradalmasítjuk”, új platform létrehozásával. Elértük, hogy nagyon kicsi a mintavételi igényünk. A készülékünket ott is alkalmazhatják, ahol nagyon kritikus, hogy mennyi vért vehetnek le – például a csecsemőktől, sürgősségi osztályokon vagy akár az állatgyógyászatban. Egy csepp vérből hematológiai paramétereket mérni a világon csak nagyon kevesen tudnak. Amúgy ezzel a piacról nem konkurenst akartunk kiszorítani, hanem oda léptünk, ahol más még nem volt. Mi a korábbi 10-20 kilónyi reagens helyett, 4 kilós dobozból tudunk ugyanannyi mérést elvégezni. Éves szinten ez hatalmas megtakarítás a felhasználónak. Mondjuk, ha Svájcba hagyományos úton napi 30 mérésre elegendő reagenst szállítanak Magyarországról, és ugyanennyi méréshez elegendőt a miénkből, esetenként akár több ezer eurót lehet spórolni.

Olyan funkciókat is építettünk a gépünkbe, amelyeket a konkurensek nem. A készülékünk eleje úgy néz ki, mint egy okostelefon A/4-es méretre nagyított képernyője. Ezt csak mi alkalmazzuk a világon, a konkurensek legfeljebb a régi típusú érintő képernyős megoldásig jutottak el. A két újdonság együtt biztosítja számunkra, hogy a világpiacon 2-3 év az előnyünk van ezen a területen.

Nagyon lényeges dolgot tud még a rendszerünk. Ha például Bombayban gond van a géppel, a Calcuttában dolgozó szervízes néhány perc alatt az irodájából a számítógépen egy szoftver segítségével átveszi a vezérlést, orvosolhatja a hibát, tetemes költséget takarítva meg ezzel. Természetesen ez akkor igaz, ha nem kell valamilyen alkatrészt cserélni.

– Érdekes, hogy ezt miért nem próbálják meg lemásolni például a japánok.

– Nagyon zárt piac a miénk, mindenki ismeri a másikat. Ha kimegyünk egy kiállításra, ugyanazok jönnek szembe. Kicsi az esélye, hogy az újdonságainkat nem fogják majd alkalmazni, de az időelőnyünk akkor is megmarad, hiszen addigra mást fejlesztünk ki. Novemberben 14-17. között rendezik meg Düsseldorfban a világ legnagyobb orvostechnikai vásárát és kongresszusát, a MEDICA-t. Képzeljen el 18 hatalmas pavilont, zsúfolásig töltve szakemberekkel! Arra számítok, hogy nagyon sok innovatív megoldást ismerünk majd meg. Három éve mentünk először Düsseldorfba. Először kivittük a koncepciót, másodjára megmutattuk a prototípust, most pedig, ha jön a vevő, két héten belül szállítunk.

– Hol vannak a legnagyobb piacaik? A nyitás az arab világot is megcélozza?

– A fő piacaink Európán belül vannak, Svájcban, Olaszországban és Angliában. Erősek vagyunk Dél-kelet-Ázsiában, elsősorban a takarékos szolgáltatásaink miatt. Az arab országokban szintén bővítjük a kapcsolatokat, mert egyrészt van pénzük, másrészt mindenből a legújabbakat akarják. Remélem, hogy Dél-Amerikában és Ausztráliában szintén jelentős eredményeket könyvelhetünk majd el. Utóbbi kontinensen nagyok a távolságok, sok a kis közösség, amelyeknek nagyon hasznos lehet a szolgáltatásunk.

– Mekkora arányban használják a készülékeiket az állatgyógyászatban?

– Ezen a piacon 4-5 meghatározó szereplő van. Ha valamelyik naggyal szerződnénk, akár a kapacitásunk felét leköthetné, most azonban az arány 10-20 százalék közötti.

– És mindez, ugye, nem a magyar piacot jelenti?

– Nem. Elsősorban exportra dolgozunk. A magyar egészségügy finanszírozási rendszere a nagy laboratóriumok számára kedvező.

– Bővítik a disztribútori hálózatukat?

– Mindenképpen. Jelenleg 60 disztribútorral dolgozunk, 70 országban vagyunk így jelen. Vannak országok, ahol fáj, hogy nem vagyunk ott, ám vannak, amelyekben nem is akarunk ott lenni. Olyan helyekre nem megyünk, ahol nagyok a politikai kockázatok, Észak-Korea és Kuba például jelenleg nem kerül szóba.

– Mi az, ami fáj? Gondolom, nem Japán.

– Nem, hiszen Japán olyan szinten vezeti a diagnosztikai piacot, hogy értelmetlen lenne hazai pályán próbálkozni. Inkább Dél-Amerikában látok lehetőséget. Több országba kellene eljutnunk, ráadásul ott jól képzett humán erőforrást is találhatunk.

– És Afrika? Az igazán nagy piac!

– Szerintem az afrikai piacot a kínaiak remekül lefedik, velük most nem hadakoznánk. Egyébként is úgy látom, hogy sok afrikai országban ma még egyszerűbb dolgokra van szükség, és nem olyan prémium termékekre, mint amilyen a miénk is. Ettől függetlenül bizonyos országokban nagy lehetőséget látok, mint az északi arab területeken vagy Dél-Afrikában.

– Jól gondolom, hogy az egészségiparban lesznek még vállalkozásai?

– Ötleteim mindig vannak. Biztos vagyok benne, hogy a következő tíz évben akár további több tucat fejlesztőnek is tudna feladatot adni a cégcsoportunk. Főleg a kutatásokba kellene sokkal többet invesztálni, mert e nélkül nem jönnek nagy eredmények. Ez viszont drága és kockázatos. Azt mondják, ha öt príma ötletből csak egy bejön, már mindenki nagyon boldog. Vagyis a kutatásba ötszörös pénzt kellene fektetni, mert már most olyan komoly elképzeléseink vannak, amelyek megreformálhatnák a diagnosztikai piacot.

Szerdahelyi Csaba

Forrás: http://kamaraonline.hu/cikk/ladomery-tamas-egy-csepp-verbol-mi-verkepet-is-tudunk-adni

Figyelő hetilap – Egy csepp kell csak! (Hungarian)

MediaWorks megyei lapok – Millenniumi díj a startupnak (Hungarian)

SZTNH – A szellemi tulajdon világnapja – 2016 (Hungarian)

Az ENSZ genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezete 2000. évi közgyűlésén döntött arról, hogy április 26-át a világ társadalmi fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló műszaki alkotók és művészek munkásságának és eredményei védelmének szentelt világnappá nyilvánítja, amely tisztelgés az emberi tudás és képzelőerő, a kreativitás előtt.

Az azóta eltelt években a világ iparjogvédelmi és szerzői jogi intézményei – csakúgy, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala változatos programokkal, rendezvényekkel, akciókkal és kezdeményezésekkel valósították meg a közösen vállalt célkitűzést: az alkotóerő reflektorfénybe állítását, a szellemi tulajdon oltalma népszerűsítését és fáradságos művelésének társadalmi figyelemmel való elismerését, kezdetektől célul tűzve az ars és a techné összekapcsolását a magyar művészeti és technológiai kultúra örökségének ápolásában, közvetítésében és védelmében jeleskedő intézmények előtti tisztelgéssel – az ugyancsak 2000-ben alapított Millenniumi Díjával.

Az emberi alkotó tevékenység egyaránt hajtóereje a haladásnak a tudományban, az üzleti életben, a technológiában és a művészetekben – azaz az ember minden emberi törekvésében. E korlátlan erőforrás felismerése, fejlesztése és gazdasági tőkeként való hasznosítása kulcsfontosságú korunk világában ahhoz, hogy javíthassunk az emberi élet minőségén. A világnap budapesti ünnepségén, a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében, 2016. április 26-án került sor a 2016. évi Millenniumi Díjak átadására. A díjat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, akkori nevén a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke alapította a magyar millennium évében a szellemi tulajdon védelmében fontos szerepet játszó intézmények elismerésére. A világnap alkalmából köszöntőt mondott Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke, E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és Török Ferenc, a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnöke.

A Millenniumi Díj kitüntetettjei 2016-ban 

A magyar kortárs építészet, urbanisztika és tudatos civil társadalom ügyének meghatározó képviselője, a Kortárs Építészeti Központ.

A fotóművészeti örökségünk feltárásában, gondozásában csakúgy, mint a kortárs alkotók bemutatásában, a művészeti ág népszerűsítésében kiemelkedő szerepet játszó Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház.

A kiemelkedő innovatív tevékenységét példaadóan körültekintő szellemitulajdon-védelmi tudatossággal gondozó Norma Instruments Zrt.

A közös jogkezelő szervezetek által képviselt jogosultak érdekeinek védelmében példaadó hatékonysággal tevékenykedő ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért.

A szellemitulajdon-védelem, az innováció, a tudomány és a technika törekvéseinek és vívmányainak televíziós népszerűsítésében több évtizedet átfogóan eredményes SolartFilm.

Forrás:http://www.hamisitasellen.hu/2016/04/a-szellemi-tulajdon-vilagnapja-2016/

San Francisco Business Times – Point-of-care Hematology Company Norma Instruments Receives Prestigious Millennium Innovation Prize (English)

The prize recognizes the innovation capabilities of Norma’s R&D team and the resulting revolutionary innovations that will benefit patients and laboratory diagnostics globally.

Norma Instruments, an innovative technology company developing novel proprietary trend setting products in the field of hematology, announced today that it has won the prestigious Millennium Innovation Prize. The Prize was established by the Hungarian Intellectual Property Office (HIPO) and is awarded annually to companies who are considered technology leaders and developing innovations of significant societal impact.

The prize is handed over on April 26, 2016, the World Intellectual Property Day that, according to the resolution taken in 2000 by the General Assembly of the UN World Intellectual Property Organisation (WIPO, Geneva), is dedicated each year to the protection of the activities and the achievements by technical creators who excel in contributing to social development and progress at a worldwide scale.

Since its establishment, Norma has been focusing its research and development on creating economical, clean, environment-conscious solutions in the area of in-vitro diagnostics, especially hematology, to the benefit of the overall healthcare system.

Dr. Laszlo Urge, Board member at Norma Instruments and at DBH Investment said: “As a result of its focussed R&D Norma has introduced new techniques and filed several patents around its technological advances. It is an honour that the Hungarian Intellectual Property Office recognized these efforts and achievements with this prestigious prize. This suggests that the results are regarded not only by the healthcare market and the investment community, but also by other key members of the entire innovation value chain.”

Miklos Bendzsel, President of the Hungarian Intellectual Property Office added: “Norma is an outstanding candidate for this year’s Millennium Prize. Their development team provided unique innovations that, I am sure, will be recognized by the healthcare market soon. The company has a conscious intellectual property strategy and protects its novel innovations in an extraordinary and exemplary manner. We are proud that we can work with such young and innovative design teams.”

About Norma

Norma Instruments Zrt, a member of the DBH Investment group companies is an innovative company developing trend-setting solutions in the field of hematology. Its novelties were recognized earlier by innovation awards in Austria and Germanyas well as the prestigious Red Dot industry design prize.

DBH Investment

SOURCE DBH Investment Zrt.

Source: http://www.bizjournals.com/sanfrancisco/prnewswire/press_releases/Georgia/2016/04/26/enUK201604261940


Skip to toolbar